�szak-Amerika �szakkeleti r�sz�n egyre t�bb mad�rnak fejl�dik rendellenesen a cs�re.

Amerikai kutat�k a valaha tapasztalt legnagyobb ar�nyban tal�ltak torz cs�r� madarakat Alaszk�ban, Brit Columbi�ban �s Washington �llamban. Az amerikai f�ldtani int�zet munkat�rsai amerikai varjak (Corvus caurinus) cs�rrendelleness�g�t vizsg�lt�k az eml�tett ter�leteken. A furcsa elv�ltoz�sok ar�nya t�bb mint t�zszer akkora volt, mint amekkor�ra egy �tlagos popul�ci�ban sz�m�tani lehetett volna - �sszegezte az eredm�nyeket Colleen Handel biol�gus.

Az Alaszk�ban befogott feln�tt varjak 17 sz�zal�k�t �rintette a rendelleness�g - �rt�k a kutat�k.

A madarak cs�r�nek keratinr�tege t�ln�, a cs�r meghosszabbodik, a k�t cs�rk�va pedig gyakran keresztezi egym�st.

Caroline Van Hemert vadbiol�gus, Handel kutat�t�rsa szerint a rendelleness�gre el�sz�r 1999-ben figyeltek fel kanadai cineg�kn�l (Poecile atricapillus). Az elm�lt �vtizedben dr�mai m�rt�kben megszaporodott a torz cs�r� madarak sz�ma, a kanadai cineg�knek m�r 6,5 sz�zal�ka �rintett. Egyre t�bb fajn�l, p�ld�ul a csuszk�kn�l �s a hark�lyokn�l is megfigyelhet� a jelens�g.

Az elv�ltoz�sok konkr�t ok�t nem siker�lt meghat�rozni. A kutat�k szerint a torzul�st k�rnyezetszennyez�s, t�panyaghi�ny �s fert�z�sek egyar�nt el�id�zhetik. Kor�bban t�meges el�fordul�s�t bizonyos k�rnyezetre �rtalmas anyagokkal hozt�k �sszef�gg�sbe, mint p�ld�ul szerves kl�rvegy�letekkel a Nagy Tavak t�rs�g�ben, vagy a csurgal�kv�z eredet� szel�nnel Kaliforni�ban.

A torz cs�r h�tr�ltathatja a madarakat a t�pl�lkoz�sban �s a tiszt�lkod�sban. A tollak bepiszkol�dnak, �gy elvesz�tik h�szigetel� k�pess�g�ket, a madaraknak cs�kken az es�ly�k, hogy t�l�lj�k a fagyos h�napokat.