A hal�szati tilalom ellen�re is t�bb ezer v�gvesz�lyben l�v� tekn�st fognak ki �s �lnek meg �vente a madagaszk�ri hal�szfaluk lak�i.

Az angliai Exeteri Egyetem �kol�giai �s K�rnyezetv�delmi K�zpontj�nak sz�m�t�sai szerint �vente nagyj�b�l 10-16 ezer v�gvesz�lyben l�v� tekn�st �lnek meg az Indiai-�ce�non l�v� szigetorsz�gban. A tilalom ellen�re ugyanis az orsz�g f�lrees�bb ter�letein, ha csak szer�nyebb keretek k�z�tt is, de tov�bbra is vir�gzik a h�ll�k, p�ld�ul a k�z�ns�ges levestekn�s (Chelonia mydas) hal�szata.

A szakemberek ez�rt 12 helyi hal�szfaluval egy�ttm�k�dve igyekeztek kider�teni, hogy �vente pontosan h�ny tekn�s fordul meg a hal�los v�get jelent� h�l�kban. A telep�l�sek kiv�lasztott k�pvisel�i dokument�lt�k �s lef�nyk�pezt�k az �sszes kifogott p�ld�nyt. "A h�suk�rt kifogni a tekn�s�ket egy nagyon fontos r�sz�t k�pezi a helyi kult�r�nak a partment�n �l� emberek sz�m�ra" - mondta Frances Humber, a kutat�sban seg�dkez� Blue Ventures Conservation nev� term�szetv�delmi szervezet munkat�rsa. "A falulak�k ugyanakkor azt is meg�rtik, hogy az �llatok j�v�j�nek biztos�t�sa rendk�v�l jelent�s feladat" - tette hozz�.

A kutat�k a falulak�kt�l kapott eredm�nyeket �sszevett�k a r�gi�ban k�sz�tett kor�bbi tanulm�nyok adataival, hogy megkapj�k az �vente le�lt p�ld�nyok sz�m�t. - Azt m�r tiszt�n l�thatjuk, hogy a teljes hal�szati tilalom nem m�k�dik, teh�t a hal�szk�z�ss�gekkel egy�ttm�k�dve kell majd kidolgozni valami fenntarthat� gyakorlatot" - mondta Humber, hangs�lyozva, hogy nem egyed�l Madagaszk�ron ilyen aggaszt�san magasak az adatok, hanem hasonl� helyzettel k�zdenek m�s fejl�d� orsz�gok is a tr�pusi tengerpartok ment�n.