Alapvet�en �gy n�z ki, mint egy nagyra n�tt eg�r, aminek ny�lf�leket ragasztottak. Mikor napozik, �gy fest, mint egy medit�l� buddhista szerzetes. � a viscacha, m�s n�ven macskany�l.

A viscacha D�l-Amerika egyed�l�ll� �llatvil�g�nak egyik jeles k�pvisel�je. A csincsillaf�l�k csal�dj�ba tartoz� r�gcs�l�nak n�gy faja ismert. A pampany�l n�ven is emlegetett Lagostomus maximus Argent�na alacsonyabban elter�l� pamp�in gyakori. T�bbi rokon�t�l k�nnyen megk�l�nb�ztethet� a fej�n v�gigfut� s�vok miatt, amelyek �gy n�znek ki, mintha az �llat hatalmas bajszot viselne. Kol�ni�kban �l, melyek l�tsz�ma 10 �s 100 k�z�tt v�ltozhat.

A m�sik h�rom faj, a d�li macskany�l (Lagidium viscacia), a perui macskany�l (Lagidium peruanum) �s a nemr�giben felfedezett, rendk�v�l ritka Wolffsohn-macskany�l (Lagidium wolffsohni) otthona az Andok hegys�g szikl�s magaslatai k�z�tt tal�lhat�, 4-5 ezer m�teres magass�gban. Ezek is n�pes kol�ni�kban �lnek, melyek csal�dokra oszlanak.

A viscach�k mells� l�bai r�videk, a h�ts�k hosszabbak �s er�sebbek, ez�rt ha fut�sr�l vagy m�sz�sr�l van sz�, nagyon �gyesek. A talpuk vastagon p�rn�zott, �gy remek�l tudnak t�maszkodni �s k�zlekedni a szikl�k k�z�tt. A ragadoz�kat els�sorban remek hall�sukra t�maszkodva pr�b�lj�k elker�lni. Zuzm�kkal, moh�val �s a szikl�s terepen is meg�l�, ig�nytelen n�v�nyekkel t�pl�lkoznak.

Gy�ny�r� bund�ja a legmelegebb k�ltakar�k egyike, sz�re hossz�, puha �s s�r�. Nagy szerencs�j�re folyamatosan vedlik, �gy pr�mje a sz�rmekeresked�k sz�m�ra �rt�ktelen. Ennek k�sz�nhet�en a csincsill�val ellent�tben az orvvad�szokt�l nem kell tartania. Mint ismeretes, ezt a rokont kish�j�n kiirtott�k a t�lvad�sz�ssal, csak mostan�ban kezd stabiliz�l�dni a popul�ci�ja.