A hosszúcsőrű vagy gyapjas hangyászsünöknek mind a három faja első helyen szerepel a társaság evolúciós szempontból különleges és globálisan veszélyeztetett (EDGE) emlősfajokat felvonultató rangsorában.

"Az EDGE-listán szereplő emlősök mind egyedülállóak a maguk nemében, és bolygónk sokszínű élővilágának jelképei" - hangoztatta Carly Waterman, a listán szereplő emlősök kutatására és védelmére alakult EDGE program vezetője.

"Ha engedjük, hogy ezek az állatok eltűnjenek a Föld színéről, akkor velük együtt a különleges sajátosságaikat is örökre elveszítjük" - tette hozzá. Az Attenborough-hosszúcsőrű hangyászsün, amely az ismeretterjesztő televízió műsorok egyik úttörőjéről, a brit származású David Attenborough természettudósról kapta a nevét, éppúgy a lista tagja, mint a gyakorlatilag teljesen vak Gangeszi folyami delfin.

A vietnámi antilop (szaola), vagy más néven "ázsiai egyszarvú" rejtélyességét az bizonyítja leginkább, hogy a nyugati tudomány csak 1992-ben szerzett tudomást a létezéséről. A becslések szerint ma már mindössze néhány tucat egyedből álló titokzatos faj Vietnam és Laosz őserdeiben él.

A lista egyik legbizarrabb teremtménye a kínai pangolin, vagy más néven pikkelyes hangyász, illetve tobzoska. A testükön tetőcserép módjára elhelyezkedő pikkelyborítást viselő állatokat elsősorban a húsukért, bőrükért és pikkelyeikért vadásszák, amelyeket a hagyományos kínai gyógyászatban hasznosítanak.

Az EDGE-lista új egyedei között szerepel még egy kistestű lajhár fajta és a törpe Rondo-fülesmaki (Galagoides rondoensis) is.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés