K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

R�nszarvash�st �rul a Lidl	forr�s: Mirror.co.uk	2010.11.15. 13:08
A Lidl �lelmiszer�r�ruh�zl�nc elkezdte felt�lteni a polcait kar�csonyra – r�nszarvash�ssal. A bev�s�rl�k�zpont, amelynek 500 voltja van Angli�ban, az els� aki bemutatja ezt a h�st, a v�s�rl�k £5.99 (ami 1953,05 Ft –nak felel meg) adnak 350 gramm�rt, a h�s els�rend� Delux m�rk�j�. Az �llatok jogai�rt harcol�k azt mondj�k, a n�met �ruh�zl�nc”lerombolj�k a kar�csony var�zs�t” �s k�vetelik hogy „vegy�k le Rudolfot a men�r�l”. Justin Kerswell, aki tagja a tiltakoz� csapatnak, a Viva!-nak a k�vetkez�ket mondta: „Amit �k luxusnak h�vnak megc�folja az igazs�got. A r�nszarvash�s 70%-a borj�b�l k�sz�l.” A Lidl azt mondta, a r�mszarvasok takarm�nya a helyi, arom�s f�szerek �s f�vek. „A r�nszarvasok a term�szetes �l�hely�k�n �lnek �s rengetek hely�k van.” – nyilatkozott egy sz�viv�. Nos, egy kicsit hozz� szeretn�k tenni �n is, �szakon az emberek ugyan�gy r�nszarvash�st esznek, mint itt Magyarorsz�gon marh�t, vagy csirk�t. Mivel ezek az �llatok �szakon nem �lnek meg, az IKEA ugyan�gy �rul r�nszarvash�st kar�csonykor, mint a Lidl. Az �n v�lem�nyem err�l az, hogy az �szakiak nyugodtan egy�k csak a r�nszarvast, de minek kell behozni Eur�p�ba? SAJ�T FORD�T�S!
Mit sz�lsz hozz�?

G�nmanipul�lt sz�nyogok	forr�s: Farm.hu	2010.11.15. 12:31
M�dos�tott g�n�llom�ny� sz�nyogokat engedtek szabadon a Kajm�n-szigeteken, hogy egy k�r elleni k�zdelemben seg�ts�k az embereket. Most el�sz�r “vetettek be” g�nmanipul�lt sz�nyogokat a szabadban. A dengue-l�z egy nagyon sok f�jdalommal j�r�, sz�nyogok �ltal terjesztett betegs�g. A t�netek k�z�l a fejf�j�s, illetve az izom- �s csontf�jdalmak a leggyakoribbak, melyekhez magas l�z is t�rsul.  Olt�anyag nincs ellene, hal�los kimenetel� is lehet. Az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (WHO) szerint a dengue-l�z 2,5 milli�rd embert vesz�lyeztet, �vente legal�bb 50 milli� megbeteged�st jeleznek. A kutat�k a sz�nyogok g�n�llom�ny�nak megpiszk�l�s�t�l rem�lik, hogy siker�l megf�kezni a betegs�get. Id�n m�jus �s okt�ber k�z�tt heti h�rom alkalommal engedtek szabadon g�nmanipul�lt sz�nyogokat a Kajm�n-szigeteken, egy 16 hekt�ros ter�leten. Ez az els� eset, hogy a term�szetben vetnek be GM sz�nyogokat. Az oxfordi sz�khely� Oxitec biotechnol�gi�val foglalkoz� c�g kutat�i mintegy 3 milli� h�m sz�nyogot “teremtettek” �s engedtek ki. Ezek mindegyike steril, nem tudj�k a n�st�nyeket megterm�keny�teni. A szakemberek abban b�znak, hogy a popul�ci� ez�ltal jelent�sen cs�kken, aminek hat�s�ra visszaszorulhat a sz�nyogok �ltal terjesztett betegs�g is. Az eredm�nyek eddig igen l�tv�nyosak: a Kajm�n-szigetek m�s t�jaihoz k�pest k�r�lbel�l 80 %-kal cs�kkent a v�rsz�v� rovarok sz�ma augusztus �ta - �rja az AP h�r�gyn�ks�g. Sokan b�r�lj�k viszont a k�s�rletet, mondv�n, hogy nagyon bizonytalanok a hosszabb t�v� hat�sai. Egy�b okok mellett azt is megeml�tik, hogy a sz�nyogok kifejlett �llapotban �s l�rvak�nt is m�s fajok t�pl�l�k�ul szolg�lnak, ezekre drasztikus hat�ssal lehet teh�t a sz�nyogpopul�ci� visszaes�se.
Mit sz�lsz hozz�?

�gy iszik a kedvenced	forr�s: Farm.hu	2010.11.15. 12:29
Ism�t akadt n�h�ny tud�s, akinek t�l sok volt a szabadideje: megfejtett�k a kuty�k �s a macsk�k iv�si technik�i k�z�tti k�l�nbs�get. Kider�lt, mi�rt marad tiszta �ltal�ban a macska �lla �s mi�rt hagy t�cs�t maga ut�n a legt�bb kutya. Ez�rt van az, hogy a macsk�k sokkal eleg�nsabban �s tiszt�bban lefetyelnek, mint a kuty�k, amelyek iv�s ut�n gyakran hagynak kisebb t�cs�t a padl�n. A technik�k elt�r�s�nek megfejt�s�hez a kulcsot nagyon lass�tott felv�telek adt�k: kider�lt, hogy a macsk�k nyelvmozg�s�t k�ptelen k�vetni az emberi szem. A l�nyeg: a kuty�k kanalat form�lnak nyelv�kb�l iv�shoz, a macsk�k viszont ford�tva g�rb�tik - lefel�, J-alakban - a nyelv�ket �s nem m�rtj�k a folyad�kba, hanem annak csup�n a felsz�n�t �rintik nyelv�k hegy�vel, amelyet k�zben vill�mgyorsan mozgatnak, hogy sz�v�hat�st keltsenek, legy�rve a gravit�ci�t - m�rmint a folyad�kot "visszavonz�" er�t. Mindek�zben a sz�jukat is csukni-nyitni kell ugyanakkora m�sodpercr�sz alatt, mert ha nem, akkor visszacsurog a folyad�k a t�lk�ba, illetve megsz�nik a sz�v�hat�s.  A felfedez�sekhez a tekint�lyes Massachusettsi M�szaki Egyetem (MIT), a Virginia Tech �s a Princeton Egyetem tud�sai �ldoztak idej�kb�l, f�k�nt folyad�kdinamikai szak�rt�k. A felv�telek alapj�n kider�lt, hogy a macsk�k iv�si �tlagsebess�ge 4 korty/m�sodperc. Egy-egy nyelvmozdulattal 0,1 milliliter folyad�kot sz�vnak magukba. A nagymacsk�k enn�l lassabban kortyolnak.
Mit sz�lsz hozz�?

�llatk�nz�s a cirkuszban	Forr�s: Zug.hu	2010.11.14. 21:42
Embertelen m�dszerekkel nevelik engedelmess�gre a k�ly�k elef�ntokat a legend�s amerikai Ringling cirkusz telep�n - �ll�tja egy �llatv�delmi szervezet k�l�n erre a c�lra l�trehozott honlapja. Az ASPCA �ltal nyilv�noss�gra hozott fot�kon j�l l�tszik, hogy a p�r hetesen elv�lasztott elef�nt borjakat megb�kly�zz�k, kamp�s botokkal �s elekromos �szt�k�vel k�nozz�k, m�g v�g�l megt�rnek. Sz� sincs jutalmaz�sra �p�l� nevel�sr�l, a kis elef�ntok keservesen s�rnak, �s �v�ltenek a kik�pz�s alatt. A szervezet 12 �vvel ezel�tt ind�tott el�sz�r pert a cirkusz kik�pz� telepe ellen, �m csaknem t�z �v peresked�s, �s t�bb ezer beny�jtott bizony�t�k ellen�re a b�r�s�g k�t �ve megsz�ntette az elj�r�st. - A floridai elef�nt k�zpont az �llatok v�delm�re j�tt l�tre, de val�j�ban embertelen k�nz�soknak teszik ki az ott sz�letett borjakat - nyilatkozta egy neve elhallgat�s�t k�r� alkalmazott. - A borjakat t�l kor�n v�lasztj�k el az anyjukt�l, �s elektromos sokkol�val idom�tj�k. F�l �vbe telik, mire egy k�ly�k elef�nt megt�rik, feladja az ellen�ll�st, �s megkezd�dhet a betan�t�sa. Figyelem, a k�pek er�s idegzet�eknek aj�nlottak! L�tszik, ahogy az elef�ntot k�nozz�k! K�pek�rt katt ide!
Hozz�sz�l�sok (1)

Egyre t�bb �szak-amerikai mad�rnak torz a cs�re	forr�s: Zug.hu	2010.11.14. 21:38
�szak-Amerika �szakkeleti r�sz�n egyre t�bb mad�rnak fejl�dik rendellenesen a cs�re. Amerikai kutat�k a valaha tapasztalt legnagyobb ar�nyban tal�ltak torz cs�r� madarakat Alaszk�ban, Brit Columbi�ban �s Washington �llamban. Az amerikai f�ldtani int�zet munkat�rsai amerikai varjak (Corvus caurinus) cs�rrendelleness�g�t vizsg�lt�k az eml�tett ter�leteken. A furcsa elv�ltoz�sok ar�nya t�bb mint t�zszer akkora volt, mint amekkor�ra egy �tlagos popul�ci�ban sz�m�tani lehetett volna - �sszegezte az eredm�nyeket Colleen Handel biol�gus. Az Alaszk�ban befogott feln�tt varjak 17 sz�zal�k�t �rintette a rendelleness�g - �rt�k a kutat�k. A madarak cs�r�nek keratinr�tege t�ln�, a cs�r meghosszabbodik, a k�t cs�rk�va pedig gyakran keresztezi egym�st. Caroline Van Hemert vadbiol�gus, Handel kutat�t�rsa szerint a rendelleness�gre el�sz�r 1999-ben figyeltek fel kanadai cineg�kn�l (Poecile atricapillus). Az elm�lt �vtizedben dr�mai m�rt�kben megszaporodott a torz cs�r� madarak sz�ma, a kanadai cineg�knek m�r 6,5 sz�zal�ka �rintett. Egyre t�bb fajn�l, p�ld�ul a csuszk�kn�l �s a hark�lyokn�l is megfigyelhet� a jelens�g. Az elv�ltoz�sok konkr�t ok�t nem siker�lt meghat�rozni. A kutat�k szerint a torzul�st k�rnyezetszennyez�s, t�panyaghi�ny �s fert�z�sek egyar�nt el�id�zhetik. Kor�bban t�meges el�fordul�s�t bizonyos k�rnyezetre �rtalmas anyagokkal hozt�k �sszef�gg�sbe, mint p�ld�ul szerves kl�rvegy�letekkel a Nagy Tavak t�rs�g�ben, vagy a csurgal�kv�z eredet� szel�nnel Kaliforni�ban. A torz cs�r h�tr�ltathatja a madarakat a t�pl�lkoz�sban �s a tiszt�lkod�sban. A tollak bepiszkol�dnak, �gy elvesz�tik h�szigetel� k�pess�g�ket, a madaraknak cs�kken az es�ly�k, hogy t�l�lj�k a fagyos h�napokat.
Mit sz�lsz hozz�?

Siker�lt megf�kezni a t�meges mad�rpusztul�st	forr�s: Awiw.net	2010.11.14. 21:34
Sikeresen megf�kezt�k a t�meges mad�rpusztul�st a Szeged melletti Feh�r-t�n. 28 faj 1224 egyede pusztult el �sszesen. Szerencs�re vannak olyan �llatok, akikre id�ben r�tal�ltak a term�szet�r�k �s t�l�lt�k a m�rgez�st. A term�szetv�delmi k�rt  30 milli� forintra becs�lik a szakemberek. Az �llatokat okt�ber elej�n a botulizmus t�madta meg. A "tavi b�nul�st" az okozta, hogy a ter�leten l�v� tavak viz�t leengedt�k, a benne maradt s�rban pedig a meleg miatt elszaporodtak a bakt�riumok. El�sz�r a madarak l�ba, majd a sz�rnya, k�s�bb a nyel�cs�v�k b�nult le, emiatt pusztultak el. A mad�rpusztul�s sikeres megf�kez�s�ben k�zrej�tszott, hogy leh�lt az id� �s a tavakba �jra  engedtek vizet, ezzel felhig�tva a m�rget.
Mit sz�lsz hozz�?

Lev�gott marhafej az FM el�tt	forr�s: Awiw.net	2010.11.14. 21:32
A tej�gazatban �rdekelt termel�k gyomorforgat� m�don adtak hangot a mai napon el�gedetlens�g�knek a F�ldm�vel�s�gyi Miniszt�rium �p�lete el�tt: lev�gott marhafej, rajta egy doboz tej. A Tej Term�ktan�cs eln�k�nek helyettese elmondta: a magyar tejipar r�videsen teljesen meg is sz�nhet - ennek oka t�bbek k�z�tt az olcs� tejterm�kek Magyarorsz�gra import�l�sa illetve az, hogy a magyar term�kek t�l nagy �rr�ssel ker�lnek a boltok polcaira. Istv�nfalvi Mikl�s szerint ez az �lapot tarthatatlan, hiszen sem a Miniszt�rium, sem az uni�s agr�rvezet�s nem tesz semmit, ami jav�tan� az �gazat helyzet�t. A k�p�rt kattiints ide, csak er�s idegzet�eknek!
Mit sz�lsz hozz�?

A titokzatos viscacha	forr�s: Farm.hu	2010.11.14. 21:31
Alapvet�en �gy n�z ki, mint egy nagyra n�tt eg�r, aminek ny�lf�leket ragasztottak. Mikor napozik, �gy fest, mint egy medit�l� buddhista szerzetes. � a viscacha, m�s n�ven macskany�l. A viscacha D�l-Amerika egyed�l�ll� �llatvil�g�nak egyik jeles k�pvisel�je. A csincsillaf�l�k csal�dj�ba tartoz� r�gcs�l�nak n�gy faja ismert. A pampany�l n�ven is emlegetett Lagostomus maximus Argent�na alacsonyabban elter�l� pamp�in gyakori. T�bbi rokon�t�l k�nnyen megk�l�nb�ztethet� a fej�n v�gigfut� s�vok miatt, amelyek �gy n�znek ki, mintha az �llat hatalmas bajszot viselne. Kol�ni�kban �l, melyek l�tsz�ma 10 �s 100 k�z�tt v�ltozhat. A m�sik h�rom faj, a d�li macskany�l (Lagidium viscacia), a perui macskany�l (Lagidium peruanum) �s a nemr�giben felfedezett, rendk�v�l ritka Wolffsohn-macskany�l (Lagidium wolffsohni) otthona az Andok hegys�g szikl�s magaslatai k�z�tt tal�lhat�, 4-5 ezer m�teres magass�gban. Ezek is n�pes kol�ni�kban �lnek, melyek csal�dokra oszlanak. A viscach�k mells� l�bai r�videk, a h�ts�k hosszabbak �s er�sebbek, ez�rt ha fut�sr�l vagy m�sz�sr�l van sz�, nagyon �gyesek. A talpuk vastagon p�rn�zott, �gy remek�l tudnak t�maszkodni �s k�zlekedni a szikl�k k�z�tt. A ragadoz�kat els�sorban remek hall�sukra t�maszkodva pr�b�lj�k elker�lni. Zuzm�kkal, moh�val �s a szikl�s terepen is meg�l�, ig�nytelen n�v�nyekkel t�pl�lkoznak. Gy�ny�r� bund�ja a legmelegebb k�ltakar�k egyike, sz�re hossz�, puha �s s�r�. Nagy szerencs�j�re folyamatosan vedlik, �gy pr�mje a sz�rmekeresked�k sz�m�ra �rt�ktelen. Ennek k�sz�nhet�en a csincsill�val ellent�tben az orvvad�szokt�l nem kell tartania. Mint ismeretes, ezt a rokont kish�j�n kiirtott�k a t�lvad�sz�ssal, csak mostan�ban kezd stabiliz�l�dni a popul�ci�ja.
Hozz�sz�l�sok (83)

M�reg puszt�tja a macsk�kat	forr�s: Farm.hu	2010.11.14. 21:29
Elk�pzelhet�, hogy egy h�zi�llatokra specializ�l�dott “sorozatgyilkos” gar�zd�lkodik egy angol telep�l�sen. M�r harmincra emelkedett a gyan�s k�r�lm�nyek k�z�tt elpusztult kedvencek sz�ma. Stogursey egy kicsi, 1400 lakos� telep�l�s Somerset megy�ben, Angli�ban. Az elm�lt hetekben harminc ottani macsk�val v�gzett egy rejt�lyes gyilkos. Ezek egy r�sz�t holtan tal�lt�k, n�h�ny pedig otthon esett �ssze �s pusztult el m�rgez�sben - nem ritk�n a gazdi szeme l�tt�ra. Emma Guy helyi lakos is �gy j�rt, Marbles nev� cic�ja volt a legut�bbi �ldozat, az �llat vesele�ll�s miatt pusztult el. A Telegraph �rtes�l�sei szerint a boncol�s etil�nglikolt tal�lt a macska szervezet�ben. Ez a s�lyosan m�rgez� anyag a fagy�ll� folyad�k f� alkot�ja. Nem a n�gy�ves Marbles volt Mrs Guy els� elvesztett kedvence, kor�bban egy kilenc h�napos kedvence t�vozott az �r�k vad�szmez�kre szint�n vesele�ll�s miatt. Rajta k�v�l t�bb, a neve elhallgat�s�t k�r� helybeli is meger�s�tette az angol lapnak, hogy m�r 30 macska veszett oda n�h�ny h�t alatt, �s sok k�z�l�k m�rgez�s t�neteit produk�lta. Az egyik lakos azt mes�lte, hogy a macsk�j�t ragaszt� spray-vel f�jt�k le p�r h�napja. Akkor nem jelentette be az �gyet, de most m�r kezd gyan�s lenni a dolog. Lehet, hogy csak a brit m�dia f�jja fel az �gyet, de Stogursey lak�i egy�rtelm�en f�ltik a kedvenceik �let�t. Az RSPCA �llatv�d� szervezet vizsg�l�dik az �gyben, egyel�re nem z�rj�k ki annak a lehet�s�g�t, hogy valaki el�re megfontolt sz�nd�kkal m�rgezi az �llatokat. Ugyanakkor az sem elk�pzelhetetlen, hogy a macsk�k v�letlen�l ittak a m�regb�l, p�ld�ul egy nem megfelel�en t�rolt, s�r�lt fagy�ll�s kanna miatt. Egy a lehets�ges nyomok k�z�l: n�h�ny m�rf�lddel d�lebbre, Bridgwaterben is volt hasonl� macskapusztul�s. 2008-ban 18 �llat pusztult el a v�rosban fagy�ll� miatt, de nem siker�lt egy�rtelm�en bizony�tani, hogy sz�nd�kos m�rgez�s lett volna. A fagy�ll�-m�rgez�s egy felm�r�s szerint a 10. leggyakoribb ok az �sszes m�rgez�s k�z�tt az �llatok k�r�ben. A t�netei k�z�tt meg kell eml�teni a h�ny�st, �lmoss�got, kedvetlens�get. Az �llat nehezen l�legzik, s�r�bben iszik �s vizel, v�g�l rohamok jelentkezhetnek.
Mit sz�lsz hozz�?

18 k�lyk�t hozott vil�gra	forr�s: Farm.hu	2010.11.14. 21:27
A nem mindennapi k�ly�k�radat Gerd Holey otthon�ban l�tta meg a napvil�got a Mecklenburg-Nyugat Pomer�nia tartom�nyban tal�lhat� Neverinben. A Holey csal�d n�gyesztend�s �r szettere az Anny n�vre hallgat, 11 szuka �s 7 kan k�lyk�t hozott vil�gra okt�ber k�zep�n. A fajt�ra jellemz� 8-12 ut�dos �tlagot j�csk�n siker�lt teh�t t�lsz�rnyalni. Annynek ez volt az els� alomja, tal�n emiatt nem mentek �ppen z�kken�mentesen a dolgok. Gerd �s feles�ge, Marita kellemes kis fial�sarkot alak�tottak ki neki, de nem volt hajland� benne maradni, ez�rt �k is odafek�dtek, hogy megnyugtass�k kedvenc�ket �s r�vegy�k a fial�sra. V�g�l, a helyi Nordkurier nev� lap szerint egy kis mennyis�g� konyakot kevertek az �llat iv�viz�be, azzal siker�lt el�gg� lenyugtatniuk.   A k�lyk�k szerencs�re j�l vannak. Ennyi k�lyk�t etetni nem egyszer� feladat, de a gazdik itt is seg�tenek Annyn: a k�lyk�k h�t�ra kis cetliket ragasztottak egy-egy sorsz�mmal. �gy biztosak lehetnek benne, hogy mindegyik kutyus kap enni, egyik sem marad ki �s egyik sem eszik t�bbsz�r. Egy �tlagos etet�s eleinte k�t �r�t vett ig�nybe. “Az a legfontosabb, hogy mindannyian megfelel� gazdihoz ker�ljenek.” - nyilatkozta Gerd a Nordkuriernak. Tavaly egy rottweiler hozott vil�gra 18 k�lyk�t az angliai Lutonban. Ez volt Nagy-Britannia addigi legnagyobb kutyaalomja, az el�z� rekord 13 k�ly�k volt - olvashat� a Daily Mail oldal�n. Az akkor n�gyesztend�s anyuka ezzel gyakorlatilag k�tszer akkora almot produk�lt, mint ami a fajt�ra jellemz�. A kiskuty�kr�l t�bb k�pet itt �s itt lehet tal�lni!
Mit sz�lsz hozz�?

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk